Hogyan segíthetnek az ERP-rendszerek a gyártóknak javítani ESG-mutatójukat?
Az ERP-rendszerek már régóta a gyártók üzleti rendszereinek középpontjában állnak, segítve a gyártókat a költségek, a minőség, a nyomonkövethetőség és a megfelelőség kezelésében. Ugyanezek a szempontok sokat segítenek a gyártóknak abban, hogy elérjék saját környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) célkitűzéseiket is, és ezzel megfeleljenek a fejlődő ESG-irányelveknek.
Tudta-e?
Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG keretrendszeren belül ezeket pilléreknek nevezzük és ez az a 3 tématerület, amiben a vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomonkövetése.
Magyarország élen jár az ESG megfelelésben. Bár az Európai Unió tagállamainak 2024 nyaráig kell átültetniük a saját jogrendjükbe az ESG-re vonatkozó egyik fontos irányelvet, a magyar kormány már tavaly benyújtotta az ESG törvényről elkészített javaslatát az Országgyűléshez, így az már január 1-jén életbe lépett. Tudjon meg többet az ESG-törvényről itt.
Az ERP-rendszerek már régóta a gyártók üzleti rendszereinek középpontjában állnak, segítve a gyártókat a költségek, a minőség, a nyomonkövethetőség és a megfelelőség kezelésében. Ugyanezek a szempontok sokat segítenek a gyártóknak abban, hogy elérjék saját környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) célkitűzéseiket is, és ezzel megfeleljenek a fejlődő ESG-irányelveknek.
A fejlesztők egyre több eszközzel és funkcióval támogatják a vállalatokat a fenti célok elérésében, ami azért is fontos, mert azok a gyártók, akik figyelmen kívül hagyják ezeket a trendeket, lemaradhatnak a piaci versenyben a megfelelés növekvő adminisztratív terhei miatt, vagy ami még rosszabb, ha nem felelnek meg, akkor bírságokkal vagy az ügyfelek elvesztésével kell szembenézniük.
Az alapvető célok mindenkinél ugyanazok. A minőség kezelése, a hulladék minimalizálása, a készlet optimalizálása, a szabályozások betartása, a kereslet, az átmenő teljesítmény és a kínálat összehangolása, hogy csak néhányat említsünk. A tanácsadó cégek egyre gyakrabban találkoznak fenntarthatósági és az ESG-vel kapcsolatos célkitűzésekkel. Egyeseket a felmerülő jogszabályok, másokat a határokat feszegető és példamutató szervezetek vezérelnek.
A gyártók aktívan keresik a módját annak, hogy működésüket a fenntartható gyakorlatokhoz igazítsák. Az ERP-rendszerek számos módon támogathatják ezeket a célkitűzéseket. Sok esetben képesek olyan adatokat szolgáltatni, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy a működési folyamataikat a fenntarthatóság szemszögéből vizsgálják. A hulladékcsökkentés célja már nemcsak a költségkorlátozás, hanem a környezeti hatások csökkentésel is. Az ellátási lánc kezelése és nyomonkövethetősége már nem csak a költségekről, a biztonságról és a megfelelőségről szól, hanem támogathatja az etikus ellátási lánc menedzsmentet is. Nézzünk néhány példát:
Energiagazdálkodás és erőforrás-optimalizálás
Az ERP-rendszereket már régóta használják az erőforrás-felhasználás nyomon követésére, hogy lehetővé tegyék a tételenkénti vagy egységenkénti költségelemzést. Ez néha visszamenőleges adatgyűjtésen és alapértelmezett adatokon alapul, de sok esetben közvetlen adatkapcsolat van a MES-rendszerrel, illetve a gyártásban részt vevő gépekkel.
A gyártás digitalizálása egyre több érzékelőt, valós idejű adatot és fejlett elemzési és modellezési képességeket igényel, amelyeket néha a mesterséges intelligencia is támogat. Korábban az ilyen elemzések kizárólag a költségek csökkentésére vagy a minőség javítására összpontosítottak. Pozitív mellékhatásként azonban a szén-dioxid kibocsátás csökkentésével és a hulladék minimalizálásával visszafogta a gyártás környezetre gyakorolt hatását.
Egyre több ERP-szolgáltató bővíti az ERP-rendszerét olyan funkciókkal, modulokkal, amelyek a fenntarthatóság szemszögéből vizsgálják az adatokat és folyamatokat – modellezik a különböző gyártási tervek, folyamatirányítások és anyagfelhasználás szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt hatását. Ezáltal szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó jelentéseket is biztosít a megfelelés érdekében, a kifinomultabb példák esetében pedig olyan eszközöket is nyújtanak, amelyekkel proaktív módon lehet módosítani a termelési terveket, a folyamatok menetét, az anyagjegyzékeket és a receptúrákat a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása érdekében.
Az ellátási lánc átláthatósága és fenntartható beszerzés
Számos ERP-rendszer támogatja a szállítók értékelését és a beszállítók felvételét beépített folyamatokkal, valamint lehetővé teszi a jóváhagyott szállítók listájának kezelését és a beszerzési stratégiák végrehajtását. Az ilyen funkciókat már régóta használják a beszállítói bázis optimalizálására a költség és a minőség szempontjából.
A kereskedelem megfelelően tanúsított vagy akkreditált beszállítókra való korlátozása, valamint a kínálat koncentrálása vagy diverzifikálása a mennyiségi kedvezmények kihasználása érdekében, a kockázat minimalizálása és a beszállítói bázis közötti verseny fenntartása – hasonló funkciókat alkalmaznak mostanában a fenntarthatósági kritériumok beépítésére a beszállítói kiválasztási folyamatokba, és annak biztosítására, hogy az ellátási lánc partnerei osztozzanak az ESG-elvek iránti elkötelezettségben. A környezetvédelmi és etikus munkaügyi normák ellenőrzése is egyre inkább olyan súlyúvá válik, mint a nyersanyagok minőségének ellenőrzése. Az ERP által ellenőrzött beszerzési folyamatok segíthetnek biztosítani a szervezeti, szabályozási és akár fogyasztói követelményeknek való megfelelést ezen a területen.
Munkaerő-gazdálkodás
A társadalmi felelősségvállalás az ESG egyik legfontosabb szempontja. Az ERP-rendszerek számos módon támogathatják a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó kezdeményezéseket. A gyártók számára az ERP gyakran segít az egészségügyi és biztonsági előírásoknak való megfelelés ellenőrzésében – például annak biztosításában, hogy az üzemeltetők megfelelő képesítéssel rendelkezzenek bizonyos feladatok elvégzéséhez, az események nyomon követésében, a korrekciós és megelőző intézkedések kezelésében, a HSEQ-ellenőrzések (Egészség – Biztonság – Környezet – Minőség) támogatásában, stb. Ha egy ERP-megoldás átfogóbb munkaerő-gazdálkodási elemét alkalmazzák, az tovább bővíthető olyan kifinomult funkciókkal, amelyek támogatják a diverzitási, integrációs jelentéseket, vagy a munkavállalói jólétet szolgáló kezdeményezések megvalósítását.
Hol is kezdjük?
Attól függően, hogy az ERP-t milyen mértékben használják a műveletek irányítására, a gyártókat már a szabványos ERP-funkciók is segítik az ESG-kezdeményezésekben, illetve a megfelelésben. Ahol az ERP és a jelenlegi folyamatok közötti érintkezési pontok csekélyek, ott az ERP-használat bővítésével lehet eredményeket elérni, mint például a gyártási műveletek, az ellátási lánc, a HSEQ (Egészésg – Biztonság – Környezet – Minőség) és a munkaerő-menedzsment területén.
Azoknak a gyártóknak, amelyek már rendelkeznek ezeket a folyamatokat támogató, kiforrott bevezetésekkel, érdemes megvizsgálni, hogy milyen kiegészítő eszközöket nyújtanak az ERP-szolgáltatóik az ESG megfelelőség támogatására. Annál is inkább érdemes szemléletet váltani, és proaktívan állni a fenntartható, lean-folyamatok kialakításához, mert a tendencia az, hogy egyre kevésbé csak a nagy gyártók problémája a fenntarthatóság. Az erőforrások egyre szűkösebb rendelkezésre állása már a legkisebb gyártóknak is kihívást jelent, ezért érdemes megfontolni, hogy a jelenleg használt eszközöket, például az ERP-rendszereket hogyan lehet jobban kihasználni, vagy úgy optimalizálni, kiegészíteni, lecserélni, hogy a szervezetet a lehető legjobban felkészítsék egy fenntarthatóbb világra.
Legutóbbi hozzászólások