A tényleges önköltség kiszámítása egy rendkívül komplex, ráadásul nem is egzakt feladat. Ezt a komplexitást egy teljes mélységben bevezetett és fegyelmezetten üzemeltetett üzleti szoftver nélkül lehetetlen megoldani, ezért anélkül csak nagyon elnagyolt megoldásokkal lehet operálni. Nyilvánvaló, hogy az olyan számítások, amelyekben pl. a havi összes céges költséget osztják a kibocsátott termékek össztömegével, és ebből jön a havi kg-os önköltségi ár, vagy amiben a (szintén nem megalapozott) tervkalkulációs értékeket fogadják el (utólagos korrekciókkal) tényadatoknak, csak durva leegyszerűsítések.

Pedig az önköltség pontos számítása jelentős üzleti előnyökkel jár a szektor szereplőinek. Saját termékeink vannak, és fontos lenne dönteni a valós profitabilitás alapján, hogy melyiket soroljuk előre a gyártásunkban? Melyik termékvonalainkat kell futtatni a fejlődés érdekében? Melyek az egységnyi idő alatt legtöbb profitot termelő cikkek, amelyeket a kulcstechnológiák legjobb kiterhelése érdekében preferálni kellene? Milyen árral tudunk belemenni egy új termék gyártásába, amelynél az autóiparban még azzal is kell számolnunk, hogy elvárás lesz az évenkénti árcsökkentés is a megrendelőtől? Vagy a beszállítói iparban gyakran felmerülő kérdés, hogy mely ügyfeleink hozzák a legtöbb hasznot, ahol egy-egy szériát akár veszteséggel is célszerű elvállalni, mert az ügyfélhez kötődő összes üzlet egyébként annyira eredményes?

Aki gyártóként ezeket a kérdéseket meg tudja válaszolni, a siker útján halad. Ehhez persze sok szervezet- és folyamatfejlesztés is szükséges, de az is jó befektetés, és további üzleti előnyökkel jár. Ahhoz, hogy pontosan tudjunk kalkulálni, elengedhetetlen a feszes és hibátlan készletgazdálkodás, kell a gyártási idők objektív rögzítése az egyes műveletek szintjéig (ahol a munkavállalók egyedi érdekei nem torzítják az adatokat), de ezek is mind további sikerfaktorok, amelyekből a szervezet más pontjain profitál a cég.

Ezek a szempontok egyértelműen jelzik, hogy professzionális támogatás nélkül nem lehet tényleges önköltséget kapni, és azt is, hogy erre márpedig szükség van. Tekintsük most át, hogy egy megfelelő üzleti szoftver hogyan tudja a felhasználókat ezen célok elérésében támogatni.

Az önköltségszámítás a gyártott cikkek időszaki előállítási költségének a meghatározása.

Elemei a közvetlen és közvetett (felosztandó) költségek, amelyek a főkönyv tételeiből és a termelési programban rögzített gyártási adatokból (idő és mennyiségi adatok) származnak, és esetleg kiegészülnek költségfelosztással külső rendszerekből átvett adatok alapján.

Az Infor COM vállalatirányítási rendszer és a Corvex alapvetően három nagy szempont mellett tud kiemelkedő támogatást nyújtani az önköltségszámítás szintjének és precizitásának jelentős fejlesztésében.

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS

A célszerű önköltségszámítási mód minden cégnél egyedi – ezt lehetne egyedileg létrehozott, programozott kalkulációkkal is kezelni, de ez mind átfutási időben, mind költségekben, mind megbízhatóságban kérdéseket vethetne fel. A Corvex olyan megoldást szállít, amely különböző profilú gyártóknál is használható, ugyanakkor mégis egy stabil, kidolgozott, bizonyított rendszeren alapul. Ráadásul további előnyként  a szoftver finomhangolásait, testreszabásait is gyorsan és hatékonyan szállítjuk házon belüli fejlesztésünk révén, ha erre lenne szükség az elvárásoknak való tökéletes megfeleléshez.

Előre eldöntendő kérdés, hogy milyen időtávot akarunk egyben kezelni: 1-3-6 hónap, vagy akár egy év legyen a számítás időhorizontja. Szintén előzetes feladat a releváns adatok elkülönítése: közvetlen és felosztandó költségek meghatározása, a költségek tisztítása, standardizálása.

Kalkulációs egységként választható minden, amivel kapcsolatban költség merül fel, lehet cikk, költséghely (pl. egy gép rezsióradíja), költségviselő (pl. hasonló, csak színvariánsban eltérő cikkek csoportja), gyártási rendelés, vagy egyéb gyűjtők (pl. vevői rendeléseket összefogó projekt). Az egységeket manuálisan is definiálhatjuk, de automatikusan is létre tudja hozni a rendszer, ami pl. egy havonta több ezer különféle – kalkulálandó – cikket előállító üzemnél elengedhetetlen.

Önköltségszámítás – szimuláció

Kiemelt szolgáltatás az Infor COM-ban, hogy az éles számítások mellett szimulációs lehetőséget is kínálunk, mi-lenne-ha kalkulációkban is ellenőrizni lehet, hogyan hatna az eredményre az algoritmus megváltoztatása, vagy pl. egy évek óta bevált, de már elavult módszer megváltozatása hogy jelenne meg az egyes kalkulációs egységek szintjén. Kalkulációink aktiválhatók, másolhatók, klónozhatók.

Ha már a fő cél, vagyis a költségfelosztáson alapuló időszaki utókalkuláció érdekében létrehozta a cég, ugyanezt az eszköztárat és pontos alapadathalmazt további pontokon is felhasználhatja. Így a klasszikus ajánlati kalkuláció, a cikk szintű előkalkuláció, a gyártási rendelés szintű ténykalkuláció, a terv/tény összehasonlítás akár a gyártás közben is mind rendelkezésre állnak és emelik a céges működés minőségét.

Önköltségszámítás – előkalkuláció, ajánlati kalkuláció 

Az előkalkuláció normatív alapokon nyugszik (tervezett anyagköltségek, gyártási tervidők, előre meghatározott rezsióradíjak alapján), figyelembe veszi a teljes darabjegyzék-struktúrát. A kalkulációhoz az üzemi általános költségszorzók használata biztosított. Az ajánlati kalkuláció kezdetekor rendelkezésre állnak a szükséges technológiai információk, és mivel a gyártás is ezeken az adatokon alapul, így a lehetőség adott a teljes körű terv/tény összehasonlításra. A számításhoz tetszőleges számú séma alkalmazható, amelyek magukban foglalhatják az olyan kiegészítő elemeket mint az értékesítési különköltség, fuvarköltség, csomagolás, nyereségköltség, skontó, kedvezmény, stb. A kalkuláció a fedezeti összeg négyszintű számítását is tartalmazza.

Mindezen módszerek alkalmazásánál meg kell találni azt a szintet, amivel sokkal mélyebben és pontosabban lehet dolgozni, mint korábban, mégis kellően egyszerűen is kell az eljárásokat tartani, hogy az üzemeltetés is lehetséges legyen. Ezért is fontos, hogy olyan partner álljon mellettünk, amely az előkészítő gondolkodástól a bevezetésig, és az éles indulást követő üzemeltetésnél is támogatást nyújt.

A receptúra alapú gyártással (process manufacturing) szemben – amely az alapanyagok feldolgozásával, vegyítésével formulák szerint állít elő élelmiszereket, italokat, gyógyszereket, kozmetikumokat, fém- és vegyipari termékeket – diszkrét gyártással egymástól fizikailag elkülöníthető alkatrészekből felépülő termékek, például szórakoztató-elektronikai, számítástechnikai eszközök, háztartási készülékek, járművek (autók, vasúti kocsik), különböző gépek, illetve ezek gyártásához felhasznált alkatrészek – készülnek. Jellemző, hogy a műveletek sorrendje nem kötött, az alkatrészek és a termékek gyártása is történhet párhuzamosan, illetve más-más időpontban és helyszínen – ez a folyamatok tervezése, felügyelete, optimalizálása és átalakítása, a minőség-ellenőrzés és a beavatkozás szempontjából is jelentőséggel bír.

Diszkrét gyártásban készülhetnek nagyon összetett és egyszerűbb felépítésű, uniformizált vagy egyedileg konfigurált termékek is, kicsi vagy nagy sorozatban, ami az irányítással összefüggő igényeket is meghatározza. A kis darabszámban készülő, összetett termékek gyártása például rugalmas gyártástámogató rendszert igényel, amellyel egyszerre biztosítható a minőség, a rövidebb átfutás (gyors piacra lépés) és a költséghatékonyság. A nagy darabszámban előállított, egyszerűbb termékek gyártásában pedig a biztos készletkezelés, az anyagköltség és a selejt minimalizálása biztosít nagyobb versenyelőnyt.

Mindez nagy rugalmasságot ad a fogyasztói igények kiszolgálása és a folyamatok optimalizálása terén , ugyanakkor az összetettséggel együtt a kihívások is nőnek. A diszkrét gyártóknak minőségi termékeket kell szállítaniuk határidőre, ugyanakkor a lehető legnyereségesebb működésre kell törekedniük, és közben minden változást gyorsan, hatékonyan kell kezelniük, hogy minden követelménynek egyszerre megfeleljenek.

A digitális gazdaságban a lehetőségek és a kihívások is szintet lépnek. Napjainkban a fogyasztók minden eddiginél jobban konfigurálható termékeket keresnek, még gyorsabb szállítással – de elvárásaik között mind hangsúlyosabban jelenik meg a fenntarthatóság is. Az Ipar 4.0-s digitális technológiák – a dolgok internetére (IoT), mesterséges intelligenciára (AI), gépi tanulásra (ML), felhőre és peremhálózatokra (edge computing) épülő megoldások – segítenek a kihívások megválaszolásában, ha hozzáértően alkalmazzák őket.

Jelentésében (Industry 4.0: Capturing value at scale in discrete manufacturing) a McKinsey kifejti, hogy a diszkrét gyártók különböző alaptípusaiba tartozó vállalatoknak mely területekre és problémákra tanácsos összpontosítaniuk az eredményes digitális átalakulás érdekében.

Az elemző szerint a diszkrét gyártókat elsősorban az különbözteti meg, hogy hány termékváltozatot és mekkora átlagos darabszámot állítanak elő, és ennek alapján három alaptípusba sorolja őket:

• Kis darabszámban, de nagy mértékben testre szabott termékeket (pl. anyagmozgató és más gépeket, vasúti járműveket) gyártó vállalatok egy-egy sorozatra vagy akár darabszámra vetítve keresik a hatékonyságnövelés lehetőségét.
• A testre szabható termékeket nagy darabszámban gyártó vállalatok (p. az autógyárak, az ipari alkatrészeket szállító üzemek) nagyobb rugalmasságra, variálhatóságra törekednek, de azt nagy teljesítménnyel, rövid átfutással és következetesen magas minőséggel kell egyensúlyozniuk.
• A tömeggyártott (pl. elektronikai) termékeket szállító vállalatok pedig a termelés automatizálását és a teljes eszközhatékonyság (OEE) maximalizálását célozzák, ugyanakkor kellő rugalmasságot kell tartaniuk, hogy a termékmix változásához gyorsan alkalmazkodhassanak

Így digitalizálnak ők: gépgyártás, autóipar és elektronika

Három példán keresztül nézzük meg közelebbről is, hogy a McKinsey milyen digitális megoldásokat ajánl a diszkrét gyártók figyelmébe – az egyes alaptípusokra jellemző üzleti igényekből vezethető le ugyanis, hogy a vállalat milyen Ipar 4.0-s fejlesztésekkel haladhat előre átalakulásában.

Diszkrét gyártók – Gépgyártás

Rugalmasan átrendezhető munkaállomásokon dolgozó, magasan képzett szakemberek keze alól kerülnek ki hagyomány szerint a kis darabszámban készülő, nagy mértékben testre szabott gépek. A diszkrét gyártók első alaptípusába sorolható vállalatok számára a kereslet ingadozása, a fejlődő piacok irányába mutató átrendeződés, valamint a mind nagyobb testre szabás és integráció igénye jelenti a legfőbb kihívást. Megválaszolását a digitális megoldások szintén három fő csoportja teszi könnyebbé:

• A tervezéstől az üzembe helyezésig ívelő, integrált termékadatmodell egyszerre segíti a termelés hatékonyságának javítását és a testre szabással növekvő összetettség kezelését a teljes értéklánc mentén.
• Digitálisan támogatott munkavégzéssel a képzett szakemberek hiányából adódó problémák hidalhatók át, például az újonnan belépő alkalmazottak gyors betanításán keresztül, vagy a folyamatokat kisebb lépésekre bontva, amelyekben a kevésbé képzett kollégák is könnyebben elboldogulnak a feladatokkal.
• Adatvezérelt folyamatoptimalizálással a gépgyártók a teljes eszközhatékonyságot és termékeik hozzáadott értékét is növelhetik.

Diszkrét gyártók – Autóipar

Korszerű gyártási módszerek és rendszerek alkalmazásával az autóipar a nagy darabszámban készülő járműveket is egyedi igények szerint konfigurálhatóvá tette. A vásárlók azonban egyre jobban személyre szabható autókat keresnek, miközben szigorodnak az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó előírások, fejlődnek az üzemekben dolgozó robotok képességei, és minden eddiginél kifejezettebb a költségcsökkentés igénye is. Az autóipar digitális átalakulása ezért három területen is töretlenül halad előre:

• A gyártási technológiával integrált informatikai infrastruktúra és fejlett analitika segíti a dinamikus ütemezést, terheléselosztást, átirányítást és teljesítményfelügyeletet, amivel különösen az összeszerelés végső szakaszaiban javítható jelentősen a termelékenység.
• Folyamatmonitorozáshoz és minőség-ellenőrzéshez telepített szenzorokról érkező adatok elemzésével a zárt hurokban kialakított vezérlés azonnal észleli a határértékektől való eltérést, és a szükséges korrekciók elvégzésével minimalizálja a selejt vagy az átdolgozás mennyiségét.
• Egyre megfizethetőbbé válnak a fejlett képességekkel bíró robotok, ezért az automatizálás az összeszerelés végső szakaszára is mindinkább kiterjed – például az emberek mellett dolgozó, mesterséges intelligenciával felvértezett együttműködő robotok (kobotok) formájában –, lehetővé téve a bérköltség további csökkentését.

Diszkrét gyártók – Elektronika

• Automatizálással – különösen az összeszerelés végső szakaszaiban, valamint a terméktesztelés és a csomagolás során – az iparág szereplői a munkaerő hiányából, illetve a növekvő bérköltségből adódó feszültséget enyhíthetik, miközben a selejt és a hulladék mennyiségét is csökkenthetik.
• Kulcsszerephez jut ebben a gyártási és az informatikai technológia integrálásával kialakított, fejlett analitikára támaszkodó és zárt hurokban működő vezérlés, amely a minőséget és a teljesítményt kedvezőtlenül befolyásoló eseményeket azonnal észleli, és a folyamatok automatikus korrigálásával hatásukat megszünteti.
• Az alkatrészek és a termékek követése a teljes értékláncon át rálátást ad a folyamatokra az alapanyagok feldolgozásától kezdve az összeszerelésen és a polcra kerülő cikkeken át az újrahasznosításig. A transzparencia nem csupán a garanciális javítások kezelését vagy a termékvisszahívásokat könnyíti meg, hanem lehetővé teszi az egyes problémákat okozó beszállítók, szállítmányok vagy folyamatlépések azonosítását is. Visszacsatolva ezeket az információkat a termékfejlesztésbe a gyártók az elektronikai termékek minőségét és fenntarthatóságát is fokozhatják.

Gyártói igényekre szabott, modern ERP megoldás

A McKinsey szerint a diszkrét gyártás sikeres digitális átalakításához a vállalatoknak az értékláncból kell kiindulniuk, és emberekre (nem eszközökre) szabott megoldásokat kell kialakítaniuk.

Mindennek alapja az adat, az információ, a teljes rálátás az eszközökre és a folyamatokra – amit a diszkrét gyártás igényeire szabott, modern ERP-megoldás foglal keretbe. Az Infor COM a diszkrét gyártás és a receptúra alapú gyártás digitális átalakításához is átfogó ERP megoldást ad prediktív analitikát, együttműködést, lean vállalatszervezési módszereket támogató képességekkel és kiterjedt integrációs lehetőségekkel.

A felhőben és házon belül, hibrid modellben is bevezethető CloudSuite Industrial a gyártóipar kis- és középvállalati szereplőit 30 éve támogató SyteLine vállalatirányítási rendszerre épül, így a kiforrott, legjobb gyakorlat alapján az iparágspecifikus képességek 90 százalékát beépítve tartalmazza, a felhasználók által konfigurálható formában. Az ERP megoldás funkcionalitása a felhőben folyamatosan bővül, ezért a nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalatok is azonnal kiaknázhatják a legfejlettebb technológiák lehetőségeit. Az Infor CloudSuite Industrial (SyteLine) agilitását, méretezhetőségét és biztonságát garantálja, hogy a világ legnagyobb felhőinfrastruktúráján, az Amazon Web Services (AWS) szolgáltatáson fut.

Vállalatirányítási rendszereket méltató, idei mágikus négyzetében (2020 Magic Quadrant for Cloud ERP for Product-Centric Enterprises) a Gartner jövőbemutató megoldásként értékeli az Infor CloudSuite szoftvereket. Az elemző szerint a gyártóipari szereplőkre szabott ERP platformok piaca a házon belüli működési modell felől egyértelműen a felhő felé fordul, és 2025-re a négy legnagyobb ERP szállító már platformszolgáltatóként fogja magát meghatározni.

A Corvex csapata helyben, magyar nyelven elérhető szakmai hotline szolgáltatással és fejlesztéssel is támogatja ügyfeleit az Infor gyártásorientált ERP megoldásainak bevezetésében és eredményes használatában, házon belüli környezetben és a felhőben egyaránt.

Hivatkozott anyagok

Napjaink gyorsan változó üzleti környezetében a gyártó vállalatok nemhogy növekedni, versenyelőnyhöz jutni nem fognak, de a puszta fennmaradásuk is bizonytalanná válik, ha folyamataikat nem látják át mindenkor, minden részletükben – ez a betekintés az előfeltétele annak, hogy szervezeti szintű együttműködéssel, tájékozott döntésekkel, pontos előrejelzésekkel, a folyamatok rugalmas átalakításával és automatizálásával gyorsan és eredményesen megválaszolhassák a legváratlanabb eseményeket, a világot egyik napról a másikra átformáló válságokat is.

Az új piaci igényeket és üzleti modelleket életre hívó, iparágakat átalakító digitális technológiák térhódítását – és jelenleg a koronavírus-járvány nyomán kibontakozó krízishelyzetet is – tapasztalva a vállalatok minden eddiginél szélesebb köre ismeri fel, hogy a működést korábbról támogató, öröklött rendszerek már nem felelnek meg a mai követelményeknek. A változásokat valós időben észlelő és agilis módon kezelő, adatvezérelt üzletvitelnek az információk kinyeréséhez, megosztásához és hasznosításához a dolgok internetére, a felhőre és mesterséges intelligenciára építő, fejlett eszközökre van szüksége.

Gyártás digitális platformon

Száz évnél is hosszabb időre nyúlik vissza a modern vállalatirányítási (ERP) rendszerek története, amikor a vállalatok készletkezelő eszközöket kezdtek használni a gazdaságos rendelési tételnagyság meghatározásához. Idővel ezt újabb funkciók, eszközök egészítették ki például a pénzügy, az ügyfélkapcsolatok kezelése terén, amelyeket a szállítók igyekeztek átfogó – bár esetenként merevnek bizonyuló, ezért nehezen használható – rendszerbe integrálni.

Megszületett az ERP megoldás, amellyel a vállalatok napi üzleti tevékenységeiket támogatják a beszerzéstől kezdve a projektvezetésen és a gyártáson át az értékesítésig a nagyobb hatékonyság és agilitás elérése érdekében, beleértve a kézi feladatvégzés automatizálását is. Az adott kor üzleti igényeire válaszolva az ERP rendszerek folyamatosan fejlődnek, funkcionalitásukat azonban mindig a rendelkezésre álló technológia határolja be.

Napjainkban a modern ERP rendszereket már leginkább az üzlet digitális műveleti platformjának nevezhetnénk, amely a felhőben vagy hibrid környezetben fut, változatos adatforrásokból érkező adatokat – akár valós idejű adatfolyamokat – fejlett analitikai képességekkel, mesterséges intelligenciával elemez, folyamatokat gépi tanulással automatizál, és az üzleti felhasználónak adott értéket, élményt helyezi előtérbe.

A gyártóiparban a modern vállalatirányítást az okosgyár koncepciója jeleníti meg, amelyet a Gartner a tíz legfontosabb technológiai trend közé sorol piaci előrejelzésében (TOP 10 Strategic Technology Trends for Manufacturing Industries: Smart Factory). Az okosgyárak fejlett digitális technológiákkal valósítják meg emberek, gépek, folyamatok, termékek és más erőforrások dinamikus, rugalmas, interaktív és automatizált koordinálását. Az elemző szerint a gyártó vállalatoknál ezek a megoldások pontosabb információkkal javítják a döntéshozást, rövidítik az átállást és átfutást, csökkentik a költségeket és gyorsítják a beruházások megtérülését.

Okosgyárak a negyedik ipari forradalomban

Közel tíz éve zajlik már az ipar digitális átalakítása a legfejlettebb technológiákkal és okosmegoldásokkal. A trendre utaló Ipar 4.0 kifejezés 2011-ben bukkant fel először a német kormány csúcstechnológiák alkalmazására irányuló stratégiájában, míg a szinonimaként használt negyedik ipari forradalom megnevezést a Világgazdasági Fórum tette ismertté öt évvel később.

Nevezzük bárhogyan a trendet, az alapul szolgáló technológiák gyors és együttes fejlődésével az ERP rendszerek az utóbbi tíz évben digitális platformmá alakultak, amelyek valós idejű adatokat elemezve élő rálátást adnak a vállalati folyamatokra, a történések azonnali és távlati üzleti hatására, a döntéshozókat így hozzásegítik, hogy a múlt helyett a jövőre összpontosítsanak.

Ha a modern ERP rendszerek ennyi előnyt adnak, akkor miért nem vezetett be mostanra minden gyártó vállalat ilyen megoldásokat? Amilyen jogos a kérdés, a piaci adatokból olyan biztosan kitűnik az is, hogy a gyártó vállalatok – mérettől függetlenül – világszerte digitális platformokon alakítják át és korszerűsítik működésüket, újgenerációs technológiákat vezetnek be, amelyekkel folyamataikat jobban, integráltan és valós időben menedzselhetik. A döntéshozók egy része azért vonakodhat a modernizálástól, mert nem számolt még le teljesen a felhőalapú megoldások biztonsága, megbízhatósága, szabványos egyenmérete, költsége, vagy az átállás nehézsége körül kialakult, ismert tévhitekkel, amelyekre egyébként a modern ERP rendszerek a gyakorlatban rendre rácáfolnak. Mi több, ezek a digitális platformok a legfejlettebb technológiákra épülő, folyamatosan bővülő, nagyvállalati szintű funkcionalitást kis- és középvállalatok számára is széles körben hozzáférhetővé teszik, amire még visszatérünk.

A digitalizálás halogatása azonban gyakran arra vezethető vissza, hogy a gyártó vállalat számára nem világos, egy modern ERP rendszer pontosan miként, milyen megoldást adhat az ő konkrét – egyedi vagy annak vélt – problémáira. A gyártóipari vállalatok folyamatai és igényei ugyanis legalább annyira szerteágazóak, mint amilyen mértékben különböznek előállított termékeik.

Hivatkozott anyagok

Gartner előrejelzés