Talán a legnagyobb kiberbiztonsági veszély, amely kkv-kat fenyegeti, a hamis biztonságérzet. Akik alábecsülik a kockázatokat, vagy azt feltételezik, hogy vállalkozásukat megvédi kis méretük, azok kudarcra ítélik magukat.
Kisvállalati kiberbiztonsági mítoszok
1. tévhit: A támadók csak a nagyvállalatokat veszik célba.
A kis- és középvállalkozások 51%-a nem rendelkezik kiberbiztonsági védelemmel. Közülük 59% azt állítja, hogy a vállalkozásuk túl kicsi ahhoz, hogy célponttá váljon.
A hírekben szereplő kibertámadások általában a nagy szervezeteket érik, de a kisvállalkozásoknak is folyamatosan támadásokkal kell szembenézniük. A 2023-as Verizon Data Breach Investigations Report (DBIR) szerint több olyan adatsértés és incidens történt, amely a kis- és középvállalkozásokat érintette, mint a nagy szervezeteket.
Egy átlagos kisvállalkozás alkalmazottja 350%-kal több pszichológiai manipulációs kísérletet tapasztal, mint egy nagyobb vállalkozás alkalmazottja.
2. tévhit: Nem kell aggódnom a munkatársaim miatt.
Az alkalmazottaknak nem kell rosszindulatúan cselekedniük ahhoz, hogy kárt okozzanak; elég egy téves kattintás. Az emberi tényező (hibák, jogosultsággal való visszaélés, lopott hitelesítő adatok használata vagy pszichológiai manipuláció) a minden fajtájú és méretű iparágban történő adatsértések 74%-ánál szerepet játszott.
3. tévhit: Nem kell terveznem – a rendszereink már biztonságban vannak.
A kisvállalkozások tulajdonosainak 64%-a biztos abban, hogy gyorsan meg tud oldani bármilyen kibertámadást, bár csak 28%-uk rendelkezik konkrét kibertámadási tervvel, és csak 26%-uk rendelkezik kiberbiztosítással.
A kkv-k 32%-a ingyenes biztonsági megoldásokra támaszkodik, amelyek nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújtanak. A rendszerbe való behatolás, a pszichológiai manipuláció és az alapvető webes alkalmazások elleni támadások a 2023-as DBIR felmérésben a kkv-kat ért támadások 92%-át tették ki.
4. tévhit: A kisvállalkozások nem engedhetik meg maguknak a kiberbiztonságot.
Úgy gondolja, hogy nem engedheti meg magának a kiberbiztonságot? Az igazság az, hogy valószínűleg nem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen vele. A DBIR szerint a zsarolóvírus-incidensek átlagos költsége megduplázódott az elmúlt két évben, és a zsarolóvírus incidensek 95%-a 1 és 2,25 millió dollár közötti veszteséggel járt.
A kisvállalkozások tulajdonosainak 40%-a százaléka arra számít, hogy egy kibertámadás 1000 dollárnál kevesebbe kerülne, míg 60%-uk úgy gondolja, hogy a teljes helyreállítás három hónapnál rövidebb ideig tartana.
A kiberbiztosítási kárigények adatai azonban azt mutatják, hogy a jogsértések helyreállítási költségei általában 15 000 és 25 000 dollár között mozognak, az átlagos helyreállítási idő pedig 279 nap.
